New Post, New Post, New Post…!!! repkednek ám itt a pixelbabák jobbra balra, lassan már én se tudom hol is tartunk. Padlo! gyors helyzetjelentést plíz!

(- még mindíg a Kanto régióban vagyunk te majom, csak amíg te hülyeségeket írtál, azóta lezajlott egy háború… meg egy pár másik :/ )

Asagiri Junko

Avagy, egy atomcsapás után is vannak még csodák. Csak nem biztos hogy meg is érjük mindet : P

Tehát adott nekünk egy sivatag, egy kanos mesterlövész bérgyilkos, és egy két lábon járó emlőpár. Mi lesz belőle, ha ezeket összeadjuk? Na neeeeem kell ám semmi jóra gondolni, ne szaladjunk annyira előre. Még mielőtt bárki is feltételezné, Junko nem a könnyű esetek sorából emelkedett ki. Egy igazi számító, haszonleső dögről van szó, aki csak akkor hajlik ha némi zseton lehullása van kilátásban, vagy éppen az ő testét szottyan kedve valakinek alvázvédő állagúvá préselnie… mondjuk egy légpárnás tankkal. Ilyen világ lett ez a Kanto régió.

Amilyen jó orra van, egyből megtalálja azt az illetőt, akitől vélhetőleg a legnagyobbat kaszálhatja, Sunabouzu-t (a mű címe is egyben), a sivatagi kísértetet, aki foglalkozása eredményeképp egyre-másra szedi be a fejpénzeket különböző helyekről, kétes eredetű megbízásokból. És amekkora mázlija is van, szegény csávó minden esetben durván bedől neki (hülyevagy? én is bedőlnék… – padlo), és palimadara lesz… míg egyszer csak… hehe, addig jár a korsó a kútra, ismeritek a mondást, nem? Annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb szélhámos női karakter akit eddig valaha az animeipar látott, sajna egy full elszigetelt, bekamerázott, teljesen elzárt betonbunkerből ő se tud meglógni egykönnyen. És bizony így jár az, aki a csáberejével próbál meg nagy halat fogni. De cserébe a kisebb-nagyobb kellemetlenségekért egy rakás kalandban van része egy olyan poszt-apokaliptikus világban ahol az antihősök csillaga ragyog fényesen azokon a fagypont alatti éjszakákon. Mindezt vidáman, ördögi vigyorral az arcán, tele optimizmussal. Way to go, bitch!