Bonyolódjunk ma bele megint egy kicsit a szörnyellák világába, amit jelen esetben a Rosario+Vampire nevű enyhén foscsi tucatecchi mű fog megsegíteni egy kis anyaggal.

Akashiya Moka

Avagy másik nevén (ahogy én hívom) a seggberúgó monszta. Igazi 2in1 karakter, akinek gyermekkorában hátrányos megkülönböztetése miatt az édesanyja csont helyett egy keresztet kötött a nyakába, ami arra szolgál, hogy elnyomja seggberúgó énjét. Amennyiben ezt a keresztet semmiféle enyves kezű perverz köcsög (khm Tsukune) nem lopja le róla, addig egy felettébb bájos, csöppet sügér csaj formájában tutujgatja a monyókot. Ez azért kell, mert az igazi egoja annyira fennhordja az orrát vámpír származása és ereje miatt, hogy ha akarja, simán beleszagol a magasan repkedő denevérseggekbe is. Így akárki csak egy rossz szót is szólna hozzá, isten bizony úgy fültövön rúgná, hogy az illetékes feje nem hogy csengene, de lepörögne benne az egész Mozart-féle török induló. Az efféle agresszió pedig nem annyira kultivált dolog abban a “szörnyeknek” létrehozott iskolában, ahova éppen sikerült bevergődnie a kettes alatti átlagával : P

És itt jön a képbe a baromság, Aono Tsukune, akibe legnagyobb szerencséjére, rögtön az első nap beleszáll a csaj biciklizés közben. Az egyetlen EMBER az egész akadémián, akiről ugyan az elején még nem derül ki, hogy nem szörny, hanem épp azok potenciális mászkeráló uzsonnája. De talán pont ez az ami miatt azóta a kis baleset óta úgymond “együtt vannak”. Szerencsétlen Moka annyira noob mint vámpír, hogy fel se tűnik neki, amikor az ő vérét szivolázza, tulajdonképpen egészséges étrendet folytat. Ráadásul fényes nappal! De mentségére belemagyarázhatnám, hogy a napsugárzás csak azért nem árt neki, mert az akadémia körül valami mágikus védőmező van. Viszont mi van akkor amikor kirándulni mennek az iskolán kívülre? Ott már sántítana a story. Na de summa summarum, a blogra való kikerülésének okai a képeken szerepelnek, illetve mi csípjük az aggro személyiségét, ez vitathatatlan (csak hogy ne lehúzzam egyfolytában szerencsétlent : D ) .

Mizore Shirayuki

Újabb tipikus kattant háremtag, aki unalmában nem tud mit kezdeni magával, így követi, és meghiúsítja Moka és hülye emberünk, plusz az egyéb háremtagok közötti romantikus kibontakozására való kísérletet. Miután az akadémián megesett egyik tanárral való kellemetlen afférja után se tudott a kajtár likával bírni, úgy gondolta, hogy a milyen jó szórakozás lesz Tsukune fangirl-be átmenni, és sunyiba követni őt még a retyóra is. Amúgy egy mulya, meg nem értett személyiséggel igyekezte megáldani a mangaka keze, de mi ennél okosabbak vagyunk, és át látunk a szitán. Csupán egy hallgatag, makacs, koraérett, ámbár naiv leányzóról van szó (=moe), aki születésénél fogva (Yuki-onna), parancsol a hőmérséklet csökkentés varázsos  mesterségének. Azaz egy újabb járkáló frigóval van dolgunk, aki ha akarja, frankón hátvakaró alakúra tudja fagyasztani a kezét, és Subzero módjára dummy jégembereket kreál. Yukihime-énél frissebb évjárat ugyan, de butított verzióban.

Nagy örömünkre viszont, hogy ne legyen mégse a mellékek mellékszereplője, a művész úr, aki tollából kipottyant ez az egész, szentelt csak rá egy külön arc-ot a művében, amiben kifejtegeti, hogy mennyire deep/dark helyzetek uralkodnak náluk otthon, és hogy akarja őt faszra húzni egy taliga aprómikulás a szülőhazájában, Lappföldön vagy hol. Naoszt mivel a dráma címszó nem szerepel a műfaji leírásban, hát kettőt lehet találni, ki fog jól odamenni, és hősiesen szétrúgni, és kettéhugyozni minden hóember merevre fagyott seggét.